A két ostorával a parazita hozzátapad a hal bőréhez és kopoltyújához, majd behatolva a külső szöveteibe annak tartalmával táplálkozik. ez a fajta parazita különféle formákat vehet fel, ami attól függ, hogy milyen helyzetben van a test a megfigyelő szeméhez viszonyítva. Fromája lehet: ovális, ék alakú vagy ívelt. Nagyon gyakran négy ostoros látható, két nagy és két kisebb. Ez magyarázza a parazita azon képességét, hogy nagyon gyorsan szaporodik. A második kis ostoros pár, a két nagyobb parazita kettéosztódásának az eredménye. A parazita közepén kerek sejtmag helyezkedik el. A protoplazmában elszórtan összehúzó vacuoles, és különböző zárványok vannak. A costia necatrix parazita a hal bőrén és a kopoltyúján élősködik. A halakon kívüli részeken, vagyis a vízben a parazita néhány órán belül elpusztul. A parazita növekedésének ciklusa nagyon egyszerű. A halra kerülve, a bőr vagy a kopoltyú külső sejtjein lokalizálódik, gyorsan nő és osztódással szaporodik.
Az ostoros betokosodásának kialakulásának kérdése a kedvezőtlen környezeti feltételek beálltával a mai napig nyitott. Csak azt a tényt sikerült megállapítani, hogy a feltételek létrejöttével a test kerekedni kezd. A parazita legintenzívebben a 25-28 °- os vízhőmérsékletnél szaporodik, de a 30-32°- os vízhőmérséklet káros hatással van rá.
Járványtan (epizootiológia)
Costia betegségben az akváriumi halak minden fajtája szenvedhet, de a fiatal példányok gyakrabban. A betegség kitörései egész év folyamán megfigyelhetőek az akváriumban, viszont a leggyakrabban a kora nyári hónapokban. Ez annak köszönhető, hogy a paraziták előfordulása a természetben megnő és az akváriumban kerülésük lehetősége az élő eledellel szintén megnő. A járvány jellegű betegség elsősorban a nevelő akváriumokban alakul ki, ahol sok a növényzet és a fiatal hal, ami túlnyomóan pusztulásukkal végződik. A kifejlett halak ritkán betegszenek meg, de a paraziták hordozóivá válnak.
Tünetek és patogenezis:
A costia betegség első külső jele a halak nyugtalansága. Ez abban nyilvánul meg, hogy a díszhalak gyakran ereszkednek le az ajzathoz a legnagyobb tárgyakhoz közelítve (kövek, finom gyökerek, kagyló, stb.) és állandóan dörzsölgetik magukat azokhoz és a növényzethez. Ha a kopoltyúfertőzés nagymértékű a díszhalaknál fulladás jelentkezik, még ha az oxigén rendszer az akváriumban teljesen kielégítő. Az érintett kopoltyúk vérszegények és nyálka borítja őket, amely megakadályozza a vízben oldott oxigén felszívódását. A hal megtagadja az eledelt. Picivel később a testfelületen sötét foltok jelennek meg, majd fokozatosan szürke lepedékké válik. Ez a lepedék kékes árnyalattal is rendelkezhet. Kialakulásának oka az intenzív lepedékképződés. Néha megfigyelhető az uszonyok megsemmisítése, jellemzője melluszonyok szövetének az elhalása.
Diagnózis
A chthyiophthirius, trichodina, chilodonella klinikai tünetei gyakran egybeesik a costia betegség tüneteivel. Ezért a diagnózis a betegség tüneteinek és a kórokozóinak a felismerését követően állítják fel, a díszhal bőrének és kopoltyújának mikroszkopikus vizsgálata elvégzésével. A mikroszkópos vizsgálatokat átlagos nagyítással és fél fényerőséggel végzik. A mikroszkóp kis nagyításával ( x 10 ) csak a tapasztalt szakemberek dolgozhatnak. A beteg díszhalak kezelését a legeredményesebben egy külön tartályban végezhetjük. E célból alkalmazzák a következő, rövid ideig tartő fürdőket:
A kálium-permanganát oldattal (KMnO4). A kezelés ideje 5 nap;
A nátrium-kloridot oldattal (NaCl). A kezelés ideje 7 nap. Használhatja a mesterséges tengervizet;
A vegytiszta réz-szulfát oldattal (CuSO2 * 5H2O). Naponta ismétlik négy napon keresztül;
A malachitzöld oldattal;
A Basic Violet C oldattal;
A formaldehid oldattal;
A bitsillina.5 oldattal.
Ha nincs rá lehetőség, hogy külön tartályban kezeljük a díszhalakat, akkor használjuk a gyógyszereket: tripaflavin, malachit zöld, réz-szulfát, rivanol, metilénkék, bitsillin-5 oldatokat, amelyeket fecskendezzünk be a közös akváriumba. A közös akváriumban való kezelés során közös akváriumi módszereket használnak. A vizet, ajzatot és a növényzetet a fertőzött akváriumban, ahonnan a halakat elköltöztették, nem cserélik. A halak hiányában a kórokozók elpusztulnak kevesebb, mint egy nap alatt. A megelőzés érdekében a víz hőmérsékletét az akváriumban megemelhetjük két napra 32 - 34 °- ra. A kezelés után a halakat áttelepítik az akváriumba és intenzíven kezdik táplálni friss élő eledellel.
Megelőzés
Annak érdekében, hogy megakadályozzák a kórokozók akváriumba jutását, az újonnan vásárolt halakat 30 napra karanténba helyezik. Ezután háromszor kezelik a megelőzésre fenntartott fürdőkben és csak ezt követően telepítik át a közös akváriumba. Meg kell akadályozni, hogy a természetes vizekből az akváriumba víz, élelem- és növényzettel együtt kórokozó kerüljön. Minden akváriumban külön háló, kaparó, adagoló, hőmérő, permetező és egyéb kiegészítő kellék kell, hogy legyen.
